Search
  • egyetlenplsk

Lelki élet és szentkultusz

A passió szerepe a barokk lelkiségben


A nyugati keresztény egyház hittétele alapján Jézus Krisztus a második isteni személy – leggyakoribb ábrázolása a megváltást hozó drámai jelenetet, a keresztfán függő Krisztust idézi fel. Már a késő középkorban számos elmélkedés témájává vált a keresztfához vezető út, Jézus szenvedése, ám a 16–17. századtól új erőre kapott a fájdalmak fölidézése. A barokk kori katolikus lelkiségnek ez a vonása hangsúlyosan jelent meg a pálos rendben is. Hazánkban egyedüli szerzetesrendként Krisztus Öt Szent Sebéről három vallásos társulatot is elneveztek (Sopronbánfalván, Pesten és Márianosztrán), amelybe a szerzeteseken kívül világiak is gyakran kérték felvételüket. A különleges tisztelet emlékét őrzik ma a Szent Sebeket ábrázoló mellékoltárok, valamint a rendi hagyományban azon szerzetesek emlékei is, akik egyéni devóciójukkal fordultak a szent sebek felé.

A szenvedés iránti tisztelet jegyében válnak népszerűvé a Fájdalmas Szűzanya ábrázolásai is, amelyek közül a 18. században kétségkívül a sasvári kegyszobor vált legismertebbé: az egész országból érkeztek ide zarándokok, sőt, a Habsburg ház tagjai is megfordultak a templomban. A sasvári Pieta alakja másolat-szobrok mellett metszeteken, festményeken és olyan különleges hordozókon is feltűnik, mint a selyemre nyomott szentképek vagy a habán kerámiák.


The Passion in the baroque devotion

According to the dogma of Western Christianity, Jesus Christ is the second person of the Trinity – his most depicted scene is the one granting Salvation, that is, Christ crucified. The way to the Cross, the Passion of Christ, was the topic of several philosophers in the Late Medieval Period, moreover, during the 16th and 17th century, this vision of suffering revived. The spirituality of the baroque catholic era played a significant role among the Pauline Fathers. Three religious societies of the Five Holy Wounds of Christ were born in the Order (in Sopronbánfalva, Pest and Márianosztra), as the only monastic order in Hungary where laypersons frequently applied besides monks. This special devotion is kept alive today by the Bye-Altars which depict the Holy Wounds as well as the memory of those monks in the tradition who turned their personal devotion to the Holy Wounds.

The depictions of Our Lady of Sorrows become more popular as a result of devotion to the suffering of Christ. In the 18th century, the statue in Sasvár became the most popular: it was a frequent pilgrimage destination in Hungary, moreover, members of the House of Habsburg visited the Church. The figure of the Pietá of Sasvár appears in the form of copied statues, cuttings, paintings and other unique carriers such as engravings of a saint on a silk cloth or Haban ceramics.




28 views

Recent Posts

See All

Pálos füveskönyv A betegségek gyógyítása és higiéniai alapszabályok megfogalmazása már a középkori szerzetesség kiemelt tevékenységei közt is szerepelt. Hippokratész és Galenus tanai nyomán haladtak a

Pálos iskolák Ahhoz, hogy valaki pálos szerzetes lehessen, szükség volt egy év jelöltidőre a rendi habitus fölvétele és a szerzetesi fogadalom letétele között. A középkorban minden rendházban volt nov

Pálos irodalom A középkori pálos irodalom a 15–16. századra nyerte el egyedi arculatát: az ezt megelőző időszakban, és még a reneszánsz magyarországi kezdetekor is nagyobb erénynek számított a buzgó,