Alkotó pálosok

Pálos iskolák

Ahhoz, hogy valaki pálos szerzetes lehessen, szükség volt egy év jelöltidőre a rendi habitus fölvétele és a szerzetesi fogadalom letétele között. A középkorban minden rendházban volt noviciátus, ahol az újonnan belépő szerzetesek eltölthették ezt az évet, a rend újjászervezésekor azonban a sopronbánfalvi kolostort jelölték ki ennek (1646), majd a népszerűség növekedésével 1742-ben új noviciátust nyitottak Sajóládon, amit 1778-ban áthelyeztek Márianosztrára.

Ha a szerzetesek közül valaki komolyabb tanulmányokat kívánt folytatni, arra a középkorban csak a renden kívül volt lehetősége – káptalani iskolákban és egyetemeken –, a kora újkorban viszont már pálos filozófiai iskolákban (studium generale) vagy jezsuita vezetésű egyetemeken. Fokozatosan, egyre több magas képzettségű klerikus lépett a rendbe – ilyen volt Mihály testvér is, aki korábban Párizsban tanult és egy nyilvános, Mátyás király előtt zajló vitában – amelynek témája Mária szeplőtelen fogantatása volt – legyőzött egy dominikánus szerzetest.

Magyarországban az 1635-ben alapított nagyszombati egyetem teológiai karán tanultak pálosok: 1653-tól önálló tanulmányi házuk volt a városban, amely 1673-ban önálló rendi főiskola lett, amely filozófiai és teológiai doktori címet is adhatott. Az első doktoravatásra az 1674-es rendi nagykáptalanon került sor Máriavölgyben.

A legnívósabb külföldi oktatási helyszín a 16. század végétől Róma volt. Az 1454-ben, V. Miklós pápától kapott Santo Stefano Rotondo templom kikerült a pálosok kezéből, és megalakult a Collegium Hungaricum, amelyet hamarosan összevontak a Germanicummal. A pálosok ellenszolgáltatásként ingyenes alapítványi helyekhez jutottak négy pápai kollégiumban: Rómában, Bécsben, Olmützben és Prágában.

Pauline schools

To become a Pauline monk, one whole year is spent in the novitiate between acceptance of the habit and taking the monastic vows. Although every chapter had its own novitiate in the Middle Ages where novices could spend this year, the monastery in Sopronbánfalva was assigned to this particular task when the Order was reorganized in 1646. Shortly afterwards, in 1742 to be exact, a new novitiate opened in Sajólád due to the large number of applicants but was later moved to Márianosztra in 1778.

If a monk sought to continue his studies in the medieval period, only opportunities outside of the Order were available at chapter schools and universities. In the early modern period of modern history, the Studium Generale for the study of Pauline Philosophy or Jesuit universities provided possibilities. More and more highly educated clerics entered the Order, e.g. Brother Mihály who studied in Paris and in a public dispute before King Matthias Corvinus of Hungary about the Immaculate Conception of the Virgin Mary, debated and won against a Dominican monk.

The Pauline Fathers also studied theology at the university in Nagyszombat founded in 1635. From 1635 onwards, they had their own house for studying which later became an autonomous college of the Order offering doctoral studies as well as titles in theology and philosophy. The first doctoral awards ceremony was held in 1674 in Máriavölgy at the general chapter.

The highest level of studies was found in Rome as a foreign destination by the end of the 16th century. The Santo Stefano Rotondo was given by Pope Nicholas V in 1454 to the Pauline Fathers who lost it, so they founded the Collegium Hungaricum which emerged along with the Collegium Germanicum. In recompense, the Pauline Fathers received free places in four papal collegiums in Rome, Vienna, Olomouc and Prague.